Rábacsanak

9313, Rábacsanak, Hunyadi u. 43
Frissítve: 2013-07-27 17:05:37 | Kategóriák: Önkormányzatok

Ismertető

Rábacsanak

Rábacsanak a Rábaköz déli felén,a Rába vonalától 9 km-re fekszik. Csornától 15 km, Győrtől 40 km a távolság. A 86-os főút a településtől keletre, mindössze 1 km-re húzódik.

A falu kelet-nyugat irányban helyezkedik el, fésűs település, rajta keresztül Tét felé visz az az út, amely a Csorna-Pápa útvonaltól indul. Vasútállomása Egyed községgel közös, a pápai vasútvonalon található. A falu határát a Linkó-patak szeli át. Kedvező természeti adottságú település.

Története: 

Első írásos említése 1351-ben történik. Birtokosa a középkortól kezdve a győri püspökség. A XVI. században a győri püspök tulajdonát képező Kesző vár tartozéka volt. Lakossága az 1543. évi teljes pusztulást okozó török betörés után állandóan gyarapodik. 1594-ben 58 család lakott itt. Az 1594 évi török pusztítás következtében megszakadt a parasztcsaládok életfolytonossága. 1619-ben azonban már újból 24 jobbágyház volt benépesítve.
A napóleoni hadak 1809.Medárd napján vonultak át a falun. A helyi krónikás szerint ,,sokat szenvedtünk ütülük". 1832-ben és 1855-ben kolerajárványtól szenved a falu. 1873-ban tűzvész pusztított, majd újra kolerajárvány volt.

Az 1848-49. évi szabadságharcban Csanak részéről 12 honvéd vett részt.
A század elején tucat család költözött ki Amerikába. Az 1921-es földreform során 221-en kaptak földet, illetve 65-en házhelyet. A falu lakóinak száma folyamatosan tovább növekedett 1930-ig, ekkor meghaladta az 1300 főt.
1948-ban kezdődött a termelőszövetkezeti gazdálkodás, majd 1958-ban 6 egyéni gazdálkodó kivételével mindenkit ,,beszerveztek"a tsz-be. Két szövetkezet létesült, a módosabb gazdák külön tsz-t hoztak létre, de 1961-ben egyesültek. A kezdeti nehézségek ellenére a falu gazdagodásának jelei is mutatkoztak. Orvosi rendelő és 6-tantermes iskola épült, korszerűsítették a tanácsházát.

Később posta és klub, idősek otthona elhelyezése is megvalósult. A tűzoltók országos versenyeken is jól szerepeltek.
A közigazgatás, az iskola és a tsz átmenetileg Egyeddel összevonásra került.
Az egykori falusi hagyományok megszűntek. csak az idősebb korosztály emlékei között él a pünkösdlés a karácsonyi köszöntés és a többi népszokás. A búcsú talán egyedüli régi keletü hagyomány, ilyenkor táncolják a fiatalok a karéjt, amelyet idõszakonként felújítanak.
A fõutcára hat mellékutca fűződik fel a település két oldalán. A fõ utcán a lakóházak régiek, gondozottak, egyre több a lakatlan ház.
Műemléke az 1714. évben állított Mária- és Szent Sebestyén-oszlop. a szőlővel befuttatott toszkán oszlopon Mária és Sebestyén kis szobra áll.
A település látványossága és ékessége a neoromán stílusú r.k templom.
A településen vezetékes víz, csatorna, vezetékes gáz, kábeltévé, telefon, és legutóbb nagysebességű internet (ADSL) hozzáférés is létesült.
Rábacsanak római katolikus község, más felekezetű lakos kevés van. A hajdani állattenyésztési hagyomány megszűnőben van. A munkaviszonnyal is rendelkező lakosság kerti terményekkel foglalkozik, a málna és az uborka termesztése az uralkodó. A kárpótlási lehetőség folytán szerzett földtulajdon egy része városi örökösök birtokában van és bérbeadással hasznosítják, a szövetkezet a legnagyobb bérlő. Alapvető ellátást egy ÁFÉSZ üzlet és egy vállalkozásban működő kisbolt,
vendéglátást egy vállalkozásban működő melegkonyhás vendéglő
és egy eszpresszó biztosít.
A háziorvos Egyed községből jár át heti két napon, fogászati ellátás Szilban hetente egyszer van.
A községben egy általános iskola,és egy napköziotthonos óvoda működik. Az általános iskolába a rábacsanaki és egyedi felsős tanulók , rábacsanaki alsós tanulók Egyedre járnak
át.
A sportegyesületen kívül az önkéntes tűzoltó egyesület tevékenysége kiemelkedő, főleg versenyeken, de ha szükséges a segítségnyújtás területén is.

(Forrás: Magyarország megyei kézikönyvei)


Galéria

Tetszett? Oszd meg!

Facebook Twitter Iwiw